A társasházi élet a maga kényelme mellett magában hordoz néhány, általában jogi háttérrel is rendelkező kötelezettséget is. A társasházak esetében a lakók által kevésbé ismert jogi vonatkozású ügyek intézését érdemes egy szakemberekből álló csapat hozzáértésére bízni. A társasházkezelésre magát specializált professzionális csapat tagjai között helyhez jutnak közgazdászok, mérlegképes könyvelők és jogászok egyaránt.
A társasházak keretén belül közös tulajdonban lévő helynek bizonyulnak a saját lakrészeken kívül eső részek, példaképpen a folyosók, a padlástér és a lépcsőház. Mindezen, a tulajdoni lapon is szereplő, közös tulajdonúnak nyilvánított társasház-részekért közös tulajdoni hányadot szükséges fizetni.
Érdemes figyelembe venni azt a kevésbé ismert tényt is, mely szerint már két lakás is magára öltheti a társasházi tulajdonságokat, sőt emellett olyan nem feltétlenül lakásnak szánt épületek is, mint példaképpen a garázsok.
Az alapító okiratban foglaltak leellenőrzése során megfigyelhető, hogy egy adott társasház mely részeire vonatkoztatható a közös tulajdonban lévőség. Miután az alapító okiratot egy ügyvéd ellenjegyezte és a földhivatalba is eljutott a hivatalos dokumentum a társasház tulajdonosa köteles két hónapon, azaz legfeljebb hatvan napon belül összehívnia a közgyűlést, melynek keretén belül, többek között, a közös képviselő megválasztására is szükséges sort keríteni.
Ugyanezen közgyűlésen a tulajdonostársak elfogadják a működési szabályzatot (Szervezeti és Működési Szabályza), melynek során annak meghatározása mellett, hogy példaképpen a tulajdonosokra milyen szabályok vonatkoznak a közös tulajdonban álló társasház-részeket, vagy, hogy milyen betartandókat foglal magába a közös házirend, azt is megtárgyalják, hogy milyen feladatok elvégzésére köteles a közös képviselő – avagy esetenként a több közös képviselőből álló intézőbizottság.
Milyen feladatokat kell elvégezzen a közös képviselő?
A közös képviselő fő feladatának a társasház gördülékeny működése iránti kezességvállalás minősül, mely közös cél(ok), érdekeltségek és szempontok érdekében a közös képviselőre különféle intézkedések (közgyűlési határozat, közös költség beszedése, társasházi igények érvényesítése stb.) elvégzései hárulnak.
A vállalt feladatot ideálisan végző közös képviselő időben részletekbe menő tájékoztatást ad a társasházi kötelezettségekről, jogokról, mely lépés által egy sor kellemetlenségtől megkímélhetik magukat a társasház lakói.
Természetesen minden társtulajdonos elvárásai között kiemelt helyen szerepel a közösségi érdekek és a személyes elvárások közötti harmónia megléte, hogy ne viszályban, perpatvarban teljenek a társasházi évek, hanem rendezetten, fegyelmezetten, a házirendet, a közösségi előírásokat betartott módon.
A 2003. évi CXXX kizárólag a társasházi szabályokat magában foglaló törvény tartalmazza a közös képviselő, avagy a legkevesebb három megválasztott közös képviselőből álló intézőbizottság pontos feladatmeghatározását.
A közös képviselő feladatai között, továbbá, helyhez jutnak a következők:
- az alapító okiratban, valamint a szervezeti működési szabályzatban foglaltakhoz hűen igazodva gondoskodik a közgyűlési határozatok előkészítéséről, végrehajtásáról (közgyűlés összehívása, határidők betartása stb.)
- a közgyűlés előtt ellenőriznie szükséges a tulajdonosi listát
- a kulcsfontossági intézkedései között szerepel a társasház műszaki állapotának felmérése is
- tájékoztatnia kell tulajdonostársait a közös költségekre vonatkozó részletekről – melyhez előbb alaposan tájékozódnia szükséges arról, hogy pontosan mit és milyen szempontokat foglal magába a közös költség
- időnként a közös képviselő vállalja a társasház-kezelői tevékenységeket is, mely önálló feladatkör magába foglalja a különféle gazdasági, műszaki, jogi kérdéseket egyaránt
- alaposan ismeri a társasház adottságait
- karbantartási és felújítási feladatokat szervez és ellenőrzi is ezeket a tevékenységeket.