A társasház, mint fogalom a városiasodás egyik velejárója, a modern városodással együtt jött létre. Az első magyarországi törvény jóval az első létező társasházak után készült, amely az 1924. évi XII. törvénycikk lett, és több mint fél évszázadig érvényben volt. Ezt csak a 1977. évi 11. számú törvényerejű rendeletet szabályozta, ami 1977. július 1-én lépett hatályba. Ezt követte az 1998. március 1.-én hatályba lépő 1997. évi CLVII. törvény, majd ezt a 2004. január 1.-én hatályba lépő 2003 évi CXXXIII. törvény követte.
A társasházakban már az első időkben is kialakult egy házmesteri foglalkozás, amely önálló munkakörnek nevezhető foglalkozás volt, ez mára már elavult kifejezés és házmesteri lakás sem jellemző a jogi értelemben. A gondnok váltotta fel ezt a munkakört, hiszen a közös ügyekben és a közösségi területek dolgában szükséges volt mindig egy rend és annak a betartása, betartatása a mai napig. Ezen felül még nagyon széles a gondnokokhoz tartozó foglalatosság, amelyre a teljesség igénye nélkül a következőkben szólunk.
A legtöbb társasházban vannak közös területek, amelyek velejárói az ellenőrzés és a végrehajtási feladatok, mint a hasznosítás, bérbeadás körüli teendők. Ma is de régen is elsődleges volt a tűzbiztonság kezelése, bár ennek a szabályozása sokat szigorodott az évtizedek során, viszont az újonnan épült társasházakat jóval szűkebbre tervezik, mint az elmúlt századokban.
A társasházi gondnok feladatai közé tartozik még az épület berendezéseinek ellenőrzése és esetenként a karbantartásról is kell gondoskodnia. A károkozókat ma már a közös képviselő felé kell jeleznie aki a társasházkezelés szabályainak megfelelően járhat el.
A felújítások és fejlesztések során a társasházi gondnok az aki a vállalkozóval napi kapcsolatban van és a társasház kezelés szabályai szerint jár el, az ott lefektetett hatáskörig. Ezen felül, ha közös fogyasztói szolgáltatás keretében almérőkkel történik a számlázás, akkor az almérők nyilvántartása és leolvasása is a feladatai közé tartozik.
Kialakult rend szerint a szolgáltatást végző alvállalkozók munkáit is ellenőrzi és jelenti a közös képviselő fel az eltéréseket, a legtöbb esetben ez a rendszeres takarítók munkájára terjed ki, ha nincsen ilyen, akkor a közös területek takarításának beosztása a feladata.
Hosszan sorolhatnánk még a feladatokat, amelyek egyedi feladatok is lehetnek a társasházak állapota, nagysága és a közösség összetételétől függően.